Apocalypto

Mel Gibsonról sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy nem ért a filmezéshez. Az már viszont ízlés kérdése, hogy a filmjei tetszenek-e nekünk. A Passió utáni világsiker egyenes következménye volt, hogy lesz újabb film, mégha el is fog szakadnia a bibliai témakörtõl (állítólag azért lesz majd egy újabb, csak ki kellett kapcsolódnia) pl. a maja civilizáció végóráiról.

A film fõhõsét, bizonyos Jaguár Mancsot, követhetjük végig ámokfutásán, míg az áldozó papok rabszolgabegyûjtõ hadjáratának áldozatából, szökött rab, majd bosszúálló harcos válik a valamivel több, mint kétórás film végére.

A film elején a békésnek tûnõ erdõben minden idilli egészen addig, míg menekültek érkeznek és kérnek áthaladást a falu fõnökétõl. A következõ hajnalon a falut megtámadják a rabszolgabegyûjtõk és Kova Éket (õ a fõnök és Jaguár Mancs apja) a fia szeme láttára ölik meg, majd az életben maradt férfiakat és nõket sorba kötve elvonszolják az áldozó nap-papok templomaiba, hogy isteni emberáldozattá váljanak, és ezzel mentsék meg õket a régóta tartó aszálytól és betegségektõl. A film talán legérdekesebb része lenne a templomok körüli élet és a civilizáció bemutatása, de nekünk csak a vallási fanatikusok õrülete és a rabszolgapiac nyüzsgése jut. Fõhõsünk életét csak a napfogyatkozás menti meg a biztos szívkimetszéstõl és a fejével történõ focizástól.

Miután a jel megmutatkozik a felesleges rabszolgákra nincs szükség, egyfajta speciális futóversenyen nyerhetnek szabadulást. (Fegyverek nélkül, sík terepen futva menekülnek az õket dárdákkal és parittyákkal, íjjal lövõ harcosok elõl.)
Jaguár Mancsnak falubelije segítségével sikerül kifutnia nyílt mezõrõl és megöli az épp férfipróbáját töltõ maja harcost, akinek nem mellesleg az apja volt, aki az egész begyûjtõ-hadjáratot vezette. A papa felbõszül és merõben tisztességtelenül módon utána ered az oldalsebétõl vérzõ fõszereplõnek. Az fejvesztve menekül az õt üldözõ harcosok elõl, hogy kimentse a falujának kútjába rejtett mindennapos feleségét és elsõszülött kisfiát a közelgõ esõs évszak elõl(?). Természetesen az amerikai gyomor jobban befogadja az érzelmi szálakkal megspékelt mozi-kliséket, de ettõl eltekintve a film nem tudott más, érdemi mondanivalót felmutatni azon kívül, hogy különbözõ válogatott kezdetleges eszközökkel hogyan lehet koponyát törni, csontot zúzni, ereket felvágni.

Persze, az apokalipszis okai sejthetõek (mert ugye az utolsó pár percen megérkeznek a Portugál/Spanyol hajók), de mégiscsak kevés idõnk maradt arra, hogy egy civilizáció bukását közelrõl megnézhessük. Rendben, erre talán egy két órás film nem elég, de szerintem picit kevesebb brutalitás és több életkép-bemutatás jobban megmutathatta volna a maják végóráit.

Minden negatívumától eltekintve szerintem az Apocalypto egy jó film, csak nem biztos, hogy pontosan elérte a célját. Az is valószínû, hogy a legnagyobb megmérettetésen (Oscar) szobrocskával fogják jutalmazni. Az is majdnem biztos, hogy nem a legjobb férfi/nõi fõszereplõ és legjobb filmek díját, hanem pl. a legjobb operatõr, smink, díszlet díjait söpörheti majd be.