Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-
nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-
nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-
nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-
nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-
nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-
nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon- Boldog Születésnapot!

Ez a hét legalábbis majdnem olyan volt, mint a mi kis saját “mini” nyaralásunk. Vivi bátyja (K.) nincs itthon, mert ő is nyaral a Balatonon és mi ennek örömére összehoztunk egy jó kis hetet, ahol csak miénk a lakás és nyugodtan csinálhatunk azt, amit szeretnénk.

Többek között volt ott egy jó kis szerda estei baráti kajálás nálunk, ahová szinte mindenki el tudott jönni, aki a környéken él és mozog (Andi, Enci, Kitti, Vivi, Fuxy, Gergő, Koszi és Pisti). (Videóka a tovább mögött).

Ma pedig, ha minden jól megy, kimegyünk Kosziékhoz (Andihoz) Mályiba egy kis kerti sütögetésre, sörözésre, pancsira. Biztos jó lesz, már várom!

(tovább…)

Az indexet lassan azóta olvasom, mióta aktívabban használom az internetet (kb 11 éve). Talán még az ősidőkből származó tévés reklámokból maradt meg ez a jól megjegyezhető rövid címe és azóta is számomra a legkedveltebb hírportál szerepét tölti be, hiába vannak már nála látogatottabb/szebb oldalak, engem nem vitt rá a lélek, hogy másra váltsak.

Talán a jól megszokott struktúra, az engem érdeklő szolgáltatások és hírblokkok elhelyezkedése, talán az írók miatt, nem tudom. Az viszont tény, hogy már szerintem is ideje volt egy látványosabb változásnak az index designjában.

A mai trendeknek megfelelően az index is WEB2.0-es külsőt kapott. Kiemeltebb szerepet kaptak a vizuális elemek és új szolgáltatások is feltűntek. Alapvetően 3 nagyobb hasábra bomlott a főoldal, ami jobb áttekinthetőséget és jobb kiemelési eszközt adott a fontosabb híreknek és cikkeknek. Nekem alapvetően tetszik az új külcsíny, de azt hiszem még szoknom kell majd, mert néhány dolog átkerült egyik oldalról egy másik hasábba, stb. Nem mondom, lehet, hogy pár helyen még változni fog (reggel óta már változott is pár apróság), de szerintem amint megtalálja az új, egyedi stílusát az oldal talán több olvasót és látogatót fog nyerni vele. Én mindenestre szurkolok a “régi nagy” kedvencemnek!

Na azért nem kell megijednie senkinek, írok még!

Csupán azért ez a cím, mert múlt hétvégén búcsúban voltunk, Martonyiban. Raádásul külön apropója volt a dolognak, ugyanis végre összeeresztettük a családjainkat.

Szombat hajnalban – az iszonyatos kánikula miatt csak reggel érdemes utazni, szerintem – Vivivel útra keltünk és lementünk Nagyapámhoz. A szombati nap is teljesen jól eltelt, mert igazából nem volt semmi dolgunk: az előre tervezett ajtófestés és kaszálás a hőség miatt elmaradt, ezért csak pihentünk egész nap. Szerencsére délután 4-5 körül jött egy kis zápor és fél óra alatt végigöntözte a környező földeket. Bíztunk benne, hogy kicsit tovább  fog esni, de sajna nem tartott olyan sokáig, viszont a koradélutáni 37 °C-hoz képest 15(!) fokot hűlt a levegő estére. Így teljesen kellemes hőfokban tudtunk végre aludni.

Másnap reggeltől nagy volt sürgés-forgás, mert mindent elő akartunk készíteni, míkorra megjönnek Vivi szülei. Szerencsére az is zökkenőmentesen történt. Ahogy észrevettem mindenki elég oldott hangulatban volt és – bízom benne – valóban jól érezték magukat és végre találkozott mindenki a másik szüleivel/nagyszüleivel.  A kiadós ebéd és pihegés után 18h körül elindult vissza Miskolcra.

Itt már a megszokott hőség fogadott, ami picit sem tett jót a fejfájásomnak, ami a közelgő hidegfronttal együtt elég veszedelmes kombinációt alkot a fejemben. Már így keltem ma reggel. :s

Vivi délutántól rossz hangulatba került, de azért azt hiszem ő is örült, hogy végre találkoztak szüleink. Én mindenesetre picit sem bántam meg!

Bizony, csak erős idegzetűeknek:

(tovább…)

Az elmúlt egy hétre semmi panaszom nem lehet:

Múlt hét szerdán Vivivel elmentünk Telkibányára (Gönc mellett, csodaszép hely a Zemplénben), hogy anyáinknak szedjünk egy kis barackot. Amelett, hogy persze besegítettünk picit Gergő barátunknak a rengeteg barack földről való felszedésében (de jó pálinka lesz ám abból) még jókat is kajáltunk, mert a friss (nem is olyan friss) házas Ilu és Peti is ott volt és “brazil gépsor” módjára besegítettek ők is. Na, meg Cigi is, aki egyébként Laci és Kutya – mármint Gergő – cimborája az egyetemi időkből.

Aztán, ahogy annak lennie kellett, a hétvégén egy újabb és sajnos talán az utolsó bükkszentkereszti bulizásunk volt Kosziéknál. Valószínüleg el fogják adni a nyaralót, mindannyiunk nagy bánatára. (Ott csókoltam meg először Vivit.)
Ez a buli is remekül sikerült, bár a szombat reggel rácsodálkozása a halszagú és zöld (“elesett a szarvas, és beletört a fű”) húsra kissé lelombozott, de szerencsés módon Fuxy szülei kisegítettek minket és nem volt gond az estebéddel. Oda aztán tényleg jó sok barát összejött. Volt eszem-iszom, dínom-dánom. Én igazából sajnálom, hogy csak szombat estig maradtunk, de már mindketten olyan fáradtak voltunk, hogy nem volt értelme a maradásnak.

Szerencsére ezek után már a pihenésé lett volna a terep, ha nem 40 °C körül van kint az idő, de a jó hűvös szobába aztért ez ki lehet bírni. Kedden viszont volt a céggel (ING) egy vacsoránk, ahová meghívtam Andit és Koszit is, mert az új (egyedülálló, stb-stb) Perspektíva termékünket promotáltuk. A vacsi jól sikerült: finom a kaja a vigadóban, de azért az előadás lehetett volna jobb is.

Sajna az elmúlt pár napot azért beárnyékolja (haha, de jó is lenne egy kis árnyék), hogy hétfőn dél körül, mikor mentem a céghez kibicsaklott a bokám. “Kicsit” bedagadt és azóta is elég kellemetlen, mikor lépek, de úgy vettem észre, már lohad le a dagadás és ennek talán a kapott – és azóta vásárolt – fekete nadálytő kenőcsömnek is van némi köze.

Selion Jazz Band

Selion, Alphamstone Rd, Lamarsh, Bures, Suffolk CO8 5ES
Tel: 01787 227929

Teljesen meg vagyok hatva, hogy egy Londontól északkeletre található Jazz banda ezt a nevet viseli. Aki tud, szerezzen nekem tőlük valami zenét! Hálás lennék érte!

Link.

Hát kérem, ez rendben volt.

Tegnap este a miskolci Cinema City 20.30-as előadására tudtunk jegyet venni, miután sikeresen megjöttünk Telkibányáról (és Göncről, a barackosból). Mondanom sem kell, az este utolsó előadása, teltház. Az átlagéletkor 25 év.

Röviden a tartalomról:

A film hozza a már várt sötét hangulatú világképet, amit a Nagyúr visszatérése után lehet érezni. Caramel egyre erősödő tébolya és a folyamatos tagadása Dumbledore csapatát is folyamatos hátrálásra készteti és a Főnix Rendje csak titokban tud híveket magának szerezni, miközben Voldermort egyre nagyobb elánnal gyüjti maga köré a régi Halálfalókat.

E közben a kamaszodó Harry életét először a vádaskodással és hazudozással nehezítik meg, majd később Hermioneés Ron unszolására elvállalja, hogy az újjonan érkezett Sötét Varázslatok Kivédese tanár helyett ő tanítsa védekezni azt a pár szerencsést, akik komolyan gondolják, hogy meg kell védeniük magukat. Ezzel párhuzamosan Umbrige professzor nagyobb hatalomra tesz szert, mint Iskolai Inspektor és folyamatos ármánykodásának hatására eltávolítattja Dumbledoret is Roxfort éléről. Harry első csókja is elcsattan a bájos Cho-val, akiből később a veritas szérum hatásárára kiszedik a Szükség szobájának helyét és mindenki árulónak hiszi majd.

Voldermort látomásokkal és egyéb álmokkal ostromolja Harryt, mert meg akarja szerezni a jóslatot, ami kettejük jövőjéről szól. Mindkét jóslatot (az elsőben a Voldemort megjelenéséről vízionált) ugyanaz a személy Trelawney (jóslástanár) mondta. A sors fintora, hogy azóta sem tudta megismételni ezt a bravúrt, bár azóta is oktatta a jóslástant.

Dumbledore seregének keménymagja (Harry, Hermione, Ron, Ginny, Luna, Neville) elmennek a mágiaügyi minisztériumba és megpróbálják megszerezni a jóslatot, ahol már a Halálfalók várják őket. Egy időre elmenkülnek, majd később csapdába esnek, ahol hamarosan érkezik a Főnix Rendjének pár felesküdött testvére, Sirius vezetésével, akit a harcban megöl egy Halálfaló.

Megérkezik Dumbledore is, aki megküzd Voldemorttal, majd az utolsó pillanatban, mikor megérkezik a Cornelius Caramel is, elmenekül. Ekkor világosodik meg Caramel elméje és helyezi vissza tisztségébe Dumbledoret és adja hírül a varázslótársadalomnak, hogy Tudjukki visszatért.

Maga film, ahogyan korábban is említettem, hozta az elvárt színvonalat. Igaz, A Harryt alakító Daniell Radcliffe már jobban játszik, mint az első filmekben, de talán a leglátványosabb változáson a Hermionet alakító Emma Watson ment keresztül. Hitelesebbnek és élethűbbnek látszódik mindőjüknél. Természetesen, Gary Oldman (Sirius Black), Alan Rickman (Perselus Piton) és Ralp Fiennes (Lord Voldemort) lejátsza őket a vászonról, mégis jó látni őket.

A film közel két és fél óra hosszú, ezért itthon egy 5 perces pisiszünettel szakították meg a filmet. Ettől függetlenül a Harry Potter és a Főnix rendje szerintem az idei év második nagy durranása a Transformers film után.

A yummie-n találtam egy elég érdekes reklámot, nézzétek meg:

%%VideoBlogger:dailymotion:5QzRaYsLdIHkehBDB%%

(tovább…)

Bizony, a pocséknak tűnő idő ellenére is úgy néz ki, hogy a ma éjjel (00:01) kezdődő Harry Potter és a Főnix rendje premier előtti vetítését ki fogom most hagyni és helyette Göncre/Telkibányára megyek, hogy szedjek egy kis barackot.

Igazából a filmet már eléggé vártam ahhoz, hogy komoly fejtörést okozzon a döntés: barack-szedéses bulizgatás vagy varázslós-felnövős-mozi?

A végső döntést szerencsére nem nekem kellett meghoznom, de csütörtökön így is el fogok tudni menni majd az ifjú mágustanoncok következő kalandjára, aki akar, még csatlakozhat!

Addig is, kárpótlásul nekem és nektek is egy kis ínyencség: