Azt hiszem, hogy a lehető legroszabbkor jött (mikor is jön egyébként?) a munka iránti kedvtelenség. Valamivel fel kell pörgetnem magam, mert szerdán határidős leadásom lesz és alig haladok olyan ütemben, mint szeretnék. Ti mit szoktatok csinálni, hogy újra fel tudjátok venni a ritmust és a gépszíj újra elkapjon?

Osszátok meg velem, hogy mi kell ahhoz, hogy érdemleges munkát tudjunk folytatni akkor is, ha nincs kedvünk hozzá és a szellemi tőkénket a megfelelő irányba tudjuk terelni!

Ma jöttünk haza egyik legrégebbi barátom, Kosztelnik Gábor, esküvőjéről.

Nagyon jól éreztük magunkat és nagyon kellemes estét töltöttünk el a kötelező köröket is letudva és azt hiszem, most baráti társaságunkra sem lehetett panasz, mert addig roptuk a táncot, ameddig csak erőnkből tellett. Ráadásul, azt a hibát sem követtük el, amit tavaj Petiék esküvőjén, mert nem hagytuk a csapat egyik mozgatórugóját – Fuxyt – túlenni magát és bizony, már-már majdnem az arconpörgés is ment!

Na, de a szót nem szaporítom tovább, csak még egyszer nagyon sok boldogságot kívánok nekik!

Lassan egy hónap is eltelt már azóta, hogy hazajöttünk Vivivel Siófokról.

Őszintén szólva évekkel ezelőtt voltam utoljára nyaralni és most meglepően könnyen sikerült magam kikapcsolni. Talán annak is volt ez köszönhető, hogy az utazás előtti hetek olyan pörgősek voltak, hogy szinte semmire – pláne pihenésre nem volt alkalmam.

Egyébként a siófoki Hotel Aranypart (***) vendégei voltunk. Annak is pontosabban az apartman-házában volt a teljes panziós szállásunk. A szoba meglehetősen kellemes volt, – Balatonra néző ablakokkal, terasszal -attól eltekintve, hogy nem volt benne légkondi, de szerencsére nyugati fekvésű volt, ami miatt nem volt olyan meleg.

A szálloda egyébként oktatóközpont is, ami azt jelentette, hogy nagyon sok fiatal pincér, recepciós volt, akik nyári gyakorlatukat töltötték ott, ahol mi. Az étel – az ebéd kivételével – svédasztalos megoldás volt, ami azt jelentette, hogy mindig volt nagyon sok földi jó, ami közül csak az nem tudott választani, aki nem akart. Ahhoz képest, hogy azt  hittem, hogy ezzel lesz a legtöbb gond, semmilyen fejfájást nem okozott.

A környék egyébként nagyon szép. Látszik, hogy ott mindenki abból él, hogy a vendégek jól érezzék magukat és költsék a pénzt. Az áraink viszont olyan sokkal nem magasabbak, mint amire számítottunk. Igazából szinte minden ugyanannyi volt, mint pl. Miskolc-Tapolcán vagy Lillafüreden (ajándéktárgyak, bizsuk, egyebek). Ami igazán drága volt, az italok. Meleg volt, mindenki iszik mindenfélét és azt bizony meg  kell fizetni.

Pár nap henyélés után átmentünk Siófokról hajóval Tihanyba, hogy megnézzük az Apátságot és kipróbáljuk a visszhangot, de ez utóbbit valaki elrontotta. Vagy csak nem mertünk nagyon kiabálni. Gyönyörű jó időnk volt, nagyon jó volt hajózni is és az Apátság is érdekes látnivaló volt. Pláne Vivinek, aki  különösen örült, hogy a Tihanyi Alapítólevelet is megnéztük ott.

Igazából sok mindent lehetne még írni, de nem akarok áradozni. Aki megteheti, menjen le Balatonra és érezze jól magát!

Nem mondom, rég voltam ilyen fáradt, mint mostanában. Az elmúlt pár hét olyan mozgalmas volt, hogy nem is igazából emlékszem már rá, mikor volt ennyire aktív időszak az életemben. Talán csak a középiskolai atletizálással, versenyekre járással, szerepjátékkal, este bulizással eltöltött időszaka volt ennél is kicsit meredekebb.

De igazából nincs okom panaszkodni, mert végre olyan dolgokat csinálok, amiket szeretek: csinálok weboldalakat (kettőt be is fejeztem), kötök szerződéseket az INGnél, bulizni és vacsorákra járok, legénybúcsút szervezek, barlangot látogatok és végre eljutok Szlovákiába. Persze, ez nem egy nap alatt, de ha tágan értelmezzük a dolgokat, akkor bizony mindezt egy bő hét leforgása alatt.

Természetesen arról nem beszéltem, hogy most pedig leginkább egy újabb határidő és a méközelebbi siófoki nyaralásunk kötne le, ha ez utóbbira lenne időm készülni. Szegény Vivi ma ki is borult, hogy mindent neki kell megszerveznie, mert én dolgozok! Remélem majd a napfényes Balaton majd kárpótolja őt is ezekért a napokért!

Ez úton szeretnék gratulálni Vivinek, az első, kiadói szerkesztő szakon szerzett diplomájához!

Szóval, ha valakinek épp egy ilyen képesítésű tehetséges és karizmatikus hölgyre lenne szüksége egy kiadóban, akkor rajtam keresztül megtalálhatja Vivit!

Gratulálok Kedvesem!

Tegnap Tamás barátom felhívott, hogy ha volna kedvünk, akkor csatlakozzunk hozzá egy rövid kis autózáshoz és menjünk ki Telkibányára, ahol épp Gergő és Peti barátunk is kint van. Szerencsére épp bent maradtam a városban – igaz azért, hogy dolgozzak – és Vivit is sikerült időben “kimenteni” a családi vacsoráról, hogy 7 óra után nem sokkal végre elindulhassunk Miskolcról, Telkibányára.

Az év első igazi estébe nyúló grillezése igazán remek volt. Mire odaértünk már a lapcsánka majdnem kész volt és nekünk már csak enni kellett. Aztán készült a tárcsán barbecue-s csirkecomb és tarja-szeletek is, mindehez bolgár salátával. A remek kaják mellé először egy 2006-os Szeremley Huba Muscat Ottonelt, majd egy 2006-os Gróf Buttler Portugiesert ittunk.

Szerencsére az idő végig velünk volt és csak éjfél előtt kezdett el szemerkélni az eső.

Köszönet minden résztvevőnek a remek estéért!

A Pálosok könyv Háromhegy néven említi. Oklevél 1341-ben említi először. A templom 1411-ben lett fölszentelve. A pálosok 1550 táján hagyták el. ”Hazánk jelenlegi területén a pálos építmények egyik legjelentősebb maradványa.” – mondja róla a Pálosok könyv. Az Országos Kék Túra útvonaláról közelíthető meg Bódvarákó és Tornabarakony között a Mile hegynél jobbra letérve a kék vár jelzésen kb. 3 km.
(tovább…)

Éljen május elseje!

Szolid leégés, szolid kajálás. Kellemes punyadtság! Lassan itt a nyár?

fáj a fejem, a szívem túl nagy
és nem tudom, nem tudom hol vagy
forog a világ, elfolyik minden
nekem senkim, de senkim sincsen

Nincs jó kedvem, de igazából talán csak azért, mert annyi minden történt velem az elmúlt pár hétben, hogy egy életre elég az igagalomból.

Ellenben, aktuális hangulatomat megkoronázandó, jöjjön most ide egy kis depresszív dalocska:

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Vivi lassan felkel a műtét után! Remélem minden sikerült!