A hétvége legnagyobb találmánya a csirkés fajitas volt. Akartunk végre valami olyan ételt, amit egy picit interaktívabbá tette a vacsoránkat. Olyat, amikor mindenki adogatja egymásnak az alapanyagokat és maga rakhatja össze a saját ízlése szerinti ételt. Mint valami nagy mexikói vagy olasz család. Ezzel az étellel ezt remekül sikerült megvalósítani és még mindenki ízlését is eltaláltuk, mert az íze (az alapokon felül) olyan lesz, amilyen a szánk íze.

Először is a csirkés fajitas (ejtsd: fahitasz) -hoz kell tortilla (ejtsd: tortijja). Ebbe töltöd bele a csirkét és minden minden más finomságot.

Tortilla:

Hozzávalók:

• 4 dl liszt,
• 0,5 dl finom étolaj,
• 1/2 teáskanál só,
• 1 dl meleg víz.

Egy közepes tálban keverjük össze a lisztet és a sót. Morzsoljuk össze a lisztet és az étolajat, míg egyenletes, finom keveréket kapunk. Ebbe keverjük a vizet aztán, míg a tészta ki nem alakul. Egy belisztezett gyúrótáblán dagasszuk a tésztát addig, amíg lágy és rugalmas nem lesz, kb. 2-3 percig. Műanyag fóliába csomagolva hagyjuk állni szobahőmérsékleten 30 percig. Ezután gyúrjuk át a tésztát megint, majd osszuk nyolc egyenlő részre a 25 cm-es tortillákhoz, vagy 12 egyenlő részre a 20 cm-es tortillákhoz. Minden darabból formáljunk golyót, és csomagoljuk őket egyenként műanyag fóliába, hogy a kiszáradásukat megelőzzük, hagyjuk állni őket ismét fél órát. Egy sodrófával nyújtsunk minden golyóból belisztezett gyúrótáblán 20 vagy 25 cm-es kerek korongokat. Zsírpapír rétegek közé rakjuk őket, egymás tetejére. Egy nem bezsírozott serpenyőt vagy tepsit közepes tűzön melegítsünk olyan forróra, hogy a vízcsepp táncoljon a forró felszínen. Óvatosan helyezzünk egy tortillát a tepsibe, és addig süssük, míg a teteje hólyagosodni nem kezd, az alján pedig megbarnult foltok kezdenek megjelenni, ez 20-30 másodpercet vesz igénybe. Fordítsuk meg a tortillát, és a másik felét is süssük további 15-20 másodpercig. Ha a tortilla fel kezdene puffadni a második oldal sütése közben, gyengéden nyomjuk vissza egy spatulával. Rakjuk át a tortillát egy alumínium fóliára. Süssük meg a többi tortillát is. Egymás tetejére helyezve, letakarva tároljuk a tortillákat, amíg valamennyi el nem készül. (Forrás.)

Én őszintén szólva vettem a tortilla lapokat, de kicsit drágának találom (820 Ft/8  lap – Interspar), ezért biztos, hogy a fenti recept alapján készítjük el legközelebb.

Csirkés fajitas

Hozzávalók:

• 1 kg – lehet kicsit több is – vékony csíkokra vágott csirkemell
• 1 nagy vöröshagyma felszeletelve
• 3 darab californiai paprika (egy piros, egy zöld és egy sárga)
• 1 dl olívaolaj
• 1 dl száraz fehér bor
• 1 csomag fajitas fűszer keverék
• 3-4 gerezd fokhagyma
• 1 üveg csípős vagy enyhe salsa
• tejföl
• reszelt cheddar sajt körülbelül 20-30 dkg (trappistát használtam)

Elkészítjük a páclét. Egy tálba öntjük az 1 dl olívaolajat, beleszórjuk a fajitas fűszerkeveréket és belenyomunk 3-4 gerezd fokhagymát. A fehér bort is hozzá öntjük. Jól elkeverjük és hozzá tesszük a csíkokra vágott csirkemellet. Lefedjük és a hűtőbe tesszük. Ezt a sütés előtti napon készítsük el, hogy a hús jól átvegye a pác ízét.

Másnap egy Wok sütőben felhevítünk egy pici olívaolajat. Rádobjuk a bepácolt húst, nem baj, ha egy kis páclé is megy hozzá. Amennyiben ügyesen találtuk el a páclé és a hús arányát, akkor alig marad páclénk. Közepesnél egy kicsit nagyobb fokozaton, de semmiképp se a teljes hőfokon kezdjük el pirítani a húst. Amikor már majdnem kész – kóstolással dönthetjük el, hogy mikor jó – rádobjuk a csíkokra vágott paprikákat és a felszeletelt hagymát. Még egy-két percig együtt pirítjuk a hússal, de vigyázzunk, hogy ne puhuljanak meg, hanem maradjanak ropogósak a zöldségek. Lehúzzuk a tűzről és egy lime levét belecsavarjuk. Még egyszer összeforgatjuk és mehet az asztal közepére. Azonnal fogyasztandó.

Fajitas fűszerkeverék

• koriander
• kurkuma
• bazsalikom
• cayenne bors
• fekete bors
• fokhagyma por
• oregánó

A fűszereteket beledobáltam egy mozsárba és jó apróra zúztam mindent.

Salsa

• 50 dkg érett paradicsom
• 2-3 chili paprika
• 3-4 nagyobb gerezd fokhagyma
• só, bors

A paradicsom végeit picit bevagdossuk, beledobáljuk lobogó vízbe. 50-60 másodperc múlva kivesszük, meghámozzuk. Durvára vágva serpenyőbe rakjuk. Mellé vágjuk az apróra vágott chilit, a fokhagymát. Sózzuk, borsozzuk. Összerotyogtatjuk, majd hagyjuk kihűlni és kis tálkákba az is az asztalra kerül a többi kiegészítő közé.

Kiegészítők

• apróra vágott paradicsom bazsalikommal szórva
• tejföl
• guacamole (avokádó-krém)
• babpüré

Ezekből mi most csak az első kettőt használtuk, mert nem találtam érett avokádót a piacon, Vivi pedig mindenáron le akart beszélni a babpüréről. 8 főre az alábbi mennyiségeket változtattam meg: másfél kg pulyamellfilé, másfél dl napraforgó olaj, másfél dl száraz fehérbor (Szent István Korona – Irsai Oliver, 2007), 2 óriási kaliforniai paprika (piros és zöld) és két NAGY fej hagyma, félbevágva, felszeletelve. A salsát sem volt időm/kedvem megcsinálni, ezért az is Spar termék volt. Kicsit csípett, paradicsomos volt, pont olyan, amilyennek lennie kellett.

Nagy kedvenc lett hirtelen a csirkés fajitas, mindenkinek ízlett.

Egy ideje már komolyan foglalkoztatott a gondolat, hogy ha lenne itthon friss fűszer, akkor milyen fűszerekre lenne szükségem ahhoz, hogy a kedvenc ételeimbe friss, harsogó és illatos alapanyagok kerüljenek. Ráadásul közeledik a tavasz, minden évszakok közül a legideálisabb, amikor érdemes nekiállni egy fűszerkert kialakításához.

Válaszd ki a fűszert

Legfontosabb feladatként azt tartom, hogy el kell dönteni milyen friss fűszerekből szeretnénk, ha mindig lenne a lakásban. Ehhez nem árt, ha végigbogarásszuk a receptjeinket és kijegyzeteljük, hogy melyek a leggyakrabban használt és kívánt zöld fűszerek. Érdemes felírni az összeset, mert tapasztalataim alapján sajnos nincs mindegyik vetőmag formában és ezeket valamilyen más úton kell megszerezni (palántát kell venni mezőgazdasági szakboltba vagy hipermarketekben “felnőtt” növényt). A fenti dolgokat mérlegelve én az alábbi fűszerekből szereztem be vetőmagot/palántát: oregánó, bazsalikom, kakukkfű, rozmaring, törpebazsalikom, borsmenta és tárkony.

A felszerelés

Maga a konyhakert megvalósítása sokak szerint a rengeteg extra beszerzése miatt elég macerás. Nekik rossz hírem van, mert az összes felszerelés, amivel én is rendelkezem:

• 1 balkonláda (70 cm-es)
• a hozzá tartozó alátét
• egy öntözőkancsó
• általános virágföld (15 liter)
• 4 kis műanyag cserép (kaptam a palántákhoz)
• 4 befőttes üveg-tető (a cserepek alá, ez is volt itthon)
• némi hely az ablak környékén

Előkészítés

Miután sikeresen beszereztem a szükséges felszerelést, megvoltak a vetőmagok és a növények már csak egy fél órás munka volt hátra, amikor összeraktam a kis kertemet. A mellettünk lévő mezőgazdasági boltban azt ajánlották, hogy egy 70 cm széles ládához 10l virágföldet vegyek, de a tapasztalat azt mondja, hogy ehhez egy 15l-es virágföld az ideális. Ebből marad ugyan egy kevés miután feltöltöttem a ládát a palántákkal, de a maradék pont elég arra, hogy a felszabadult kis cserepeket megtöltsem. Fontos, hogy ha nem olyan ládát veszünk, aminek lyukas az alja (ahol távozhat a felesleges víz és így elkerülhető a rothadás), akkor ezt nekünk kézzel kell megoldani. Szerintem a legjobb módszer az, ha veszünk egy kombinált fogót és egy 100-as szöget, amit gázon felmelegítünk. A forró szöget a kombinált fogóval fogva könnyen kijukaszthatjuk a fejjel lefelé fordított ládát. Egy ekkora ládára elég 8-10 lyuk, ezen már minden gond  nélkül távozhat a felesleges víz és nem rothadnak be a növények.

A félig feltöltött ládába az előzőleg kivett növényeket egyelő távolságra raktam, de előzőleg a kis növények gyökérzetét meglazítottam, hogy picit lazább legyen, mint amilyen a cserepekben volt. Így picit jobban keveredhet a földdel és talán könnyebben fel is szívhatja a vizet, tápanyagokat.

Gondozás

A gondozást ne vigyük túlzásba, mert azzal is tönkre lehet tenni egy növényt, ha túl sok vizet és tápanyagot kap. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a növény vagy belerothad a földbe, vagy kisül a tápanyagtól. Tapasztaltabb barátaim azt tanácsolták, hogy nagyjából 5-6 naponta locsoljam meg alaposan a növényeket és figyeljek oda azokra, amelyeknek nagyobb a nedvességigényük. Ha egy növény a táplálásnak hála szépen elkezd cseperedni, előbb-utóbb érdemes lesz kivenni a ládából és ilyenkor kaphat egy külön cserepet, amiben saját ritmusa szerint növekedhet egyik társától sem elszívva az éltető energiákat. Jelenleg nálunk a növények most a konyhában, a pulton vannak, de nemsokára átteszem az egyik legvilágosabb ablakba, ahol kapnak majd jó kis napfényt (jelenleg ott még elég hűvös van, ezért vannak máshol).

Sikerélmény

A legnagyobb sikerélményem – azon felül, hogy megmaradtad eddig a növények – az, hogya tárkony, amit magról vetettem már elég szép kis hajtásokat hozott. Ugyan, még a törpebazsalikom és a borsmenta még várat magára, de biztatóak a jelek. Ezen felül már a hétvégén a bazsalikomból és az oregánóból használhattam fel egy kicsit a csirkés fajitashoz, ami külön öröm volt és biztosan hozzájárult az étel sikeréhez.

Olyannyira megjött a kedvem, hogy ha találok, biztosan veszek majd paprika (lehetőleg chili) növényt, cserepeset, mert azon kívül, hogy nagyon jól néz ki, nagyon finom is a friss csípős paprika és jó pár ételbe el tudom képzelni, hogy megbolondítsam vele. Ráadásul, egész évben terem.

Igazán meglepődtem rajta, mikor pár hete kapta egy emailt a kostolj.hu csapattól, hogy a júliusi nyereményjátékukon nyertem egy karton Bujdosó Pincészet által felajánlott bort!

Jelentem,  bort megkaptam. Szombaton hozta a futár, bár én nem voltam itthon, de a szomszédaim átvették. Még nem volt alkalmam megkóstolni a borokat, mert tartogatom őket a szeptember 12-13.-n tartandó diósgyőri Vadas-Boros napokra.

Köszönet a nyereményért a Bujdosó Pincészetnek és természetesen a kostolj.hu csapatának!

Nem mondom, rég voltam ilyen fáradt, mint mostanában. Az elmúlt pár hét olyan mozgalmas volt, hogy nem is igazából emlékszem már rá, mikor volt ennyire aktív időszak az életemben. Talán csak a középiskolai atletizálással, versenyekre járással, szerepjátékkal, este bulizással eltöltött időszaka volt ennél is kicsit meredekebb.

De igazából nincs okom panaszkodni, mert végre olyan dolgokat csinálok, amiket szeretek: csinálok weboldalakat (kettőt be is fejeztem), kötök szerződéseket az INGnél, bulizni és vacsorákra járok, legénybúcsút szervezek, barlangot látogatok és végre eljutok Szlovákiába. Persze, ez nem egy nap alatt, de ha tágan értelmezzük a dolgokat, akkor bizony mindezt egy bő hét leforgása alatt.

Természetesen arról nem beszéltem, hogy most pedig leginkább egy újabb határidő és a méközelebbi siófoki nyaralásunk kötne le, ha ez utóbbira lenne időm készülni. Szegény Vivi ma ki is borult, hogy mindent neki kell megszerveznie, mert én dolgozok! Remélem majd a napfényes Balaton majd kárpótolja őt is ezekért a napokért!

Ma reggel olvastam az Onlinemarketing blogon, hogy egy új közösségi portál alakult, amely a borkóstolásra épül. A kostolj.hu egyfajta fórumot, kibeszélőt biztosít azok számára, akik szeretik a finom borokat és van is véleményük róluk.

Lehet a borokat osztályozni, dicsérni, magasztalni, tájékozódni vagy egyszerűen csak ismerkedni.

A kulturált borfogyasztás – azon felül, hogy mostanában divatos dolognak számít – mindig is közösségformáló szereppel bír. A borról lehet beszélni, gondolatokat ébreszthet, hangulatot teremt, élményeket ad.

UPDATE!!! - Reggel regisztráltam, azóta nem jött aktivizáló email. Írtam nekik, nincs válasz. Nem túl szerencsés ez…

UPDATE 2!!! – A srácok reagáltak – megleptek, mert nem gondoltam volna, hogy ide írnak, ezúton is köszönet érte -, hogy él az account. Náluk volt valami gond a levélküldéssel és már dolgoznak rajta.

A hétvégi menü egyik fontos újítása volt, hogy most készíteni akartunk valami meleg előételt is. Igazából ezen is nagyon sokat gondolkoztunk, míg végül rátaláltunk erre:

Kakukkfüves gombával töltött hagyma

• 4 szép nagy hagyma
• só
• 1 ek ételízesítő
• 40 dkg csiperkegomba
• 1 csokor kakukkfű
• 1 csokor petrezselyem
• 2 ek olaj
• őrölt bors
• 2dkg vaj

A hagymákat megtisztítjuk és a tetejükről egy formás kalapot vágunk le. Alját mindegyiknek egyenesre vágjuk, hogy mikor a szütőben sütjük, szépen álljon és ne akarjon minduntalan eldőlni. A hagymákat ki kell vájni úgy, hogy mindegyiknek kb 1 cm vastag fala maradjon, ahová tudjuk majd tölteni a kakukkfüves gombát.

Az így elkészített hagymákat dobjuk forrásban lévő sós, ételízesítős vízbe és 2-3 percig főzzük, majd csepegtessük le.

A kivájt hagymából kb markényit aprítsunk fel, süssük üvegesre az olajon. Beledobjuk a kis kockákra vágott csiperkegombát, majd sózzuk, borsozzuk és puhára proljuk. Hintsünk rá bőven apróra vágott kakukkfüvet és petrezsejmet és az elkészült gombát belekanalazzuk az előfőzött hagymákba. Ráhelyezzük a kalapokat és kivajazott tűzálló tálba helyezzük őket. A tetejére egy pici vajat morzsolunk és forró sütőben 10-12 percig sütjük.

Azt hiszem, azon kívül, hogy teljes meglepetést okoztunk baráti társaságunknak még pár elismerést is sikerült begyűjteni, mert valóban egy nagyon ízletes előételt tudtunk összehozni. Akik nem nagyon rajonganak a hagymáért, vagy a gombáért, még azoknak is megfontolandó a megkóstolása.

Úgy alakult, hogy múlt hétvégén megint sikerült összegyűlni barátainkkal és szerettünk volna Vivivel valami érdekes, izgalmas új ételt csinálni, hogy ne a már megszokott foghagymakrémlevesünket vagy a tejszínes-kapros pulykát, pennével együk. Így lett az, hogy kb csütörtöktől már azon járt az agyunk, hogy mi legyen a szombat esti menü és mit kell venni hozzá és mi az, amit még be merünk vállalni a siker érdekében. Ennek érdekében órákon keresztül nézegettünk szakácskönyveket és gasztro-blogokat, míg végre rátaláltam erre a receptre:

Húsgombócok, csípős-pikáns szósszal

A húsgombóchoz:

• 50 dkg darált hús
• fél doboz konzerv csemegekukorica
• 1 tojás
• 3-4 ek zsemlemorzsa
• 1 nagy fej lilahagyma
• kevés olaj a sütéshez
• só
• bors

A csípős-pikáns szószhoz:

• 40 dkg hámozott paradicsom (lehet konzerv is)
• 1 szép sárga kaliforniai paprika
• 1 chili
• 1 ek citromlé
• 1 ek Worchestershire-szósz
• kevés fahéj
• kevés őrölt római kömény
• só
• bors

Hm… Coca Cola Zero. Maximum íz, cukor nélkül?

Teljesen meglepett, mikor ma estefelé bementünk a helyi hiperszuperbe (InterSándor), hogy a holnapi vacsira felkészüljünk Vivivel. (A vacsiról fogok még írni, mert olyasmit fogunk csinálni, amit még sohasem és bár a kihívás nagy – 7 főre csinálunk kajcsit -, de bizakodóak is vagyunk.) A kicsit sem rövid válogatás után az utolsó tételek beszerzése az italpult felé irányított minket. Kb 20 percet töltöttem a borpultnál (telefonos segítséget is igénybe vettem – Kapírka ajánlatával) és vettem egy üveg Ostorosi Merlot, majd az üdítős szekciónál jól meglepődve láttam a blogokról már ismert új Coca Cola Zero pislog raklapokkal. Csodálkoztam, mert még nem láttam itthon magyar reklámot, pedig elég erős brand a Coca Cola. No mindegy, kosárba be a palackot, hozzuk haza és felpukkantjuk (azért a jó öreg Light is bekerült a kosárba – biztos, ami biztos).

Szóval az íz: tényleg jó. Meglepően jó. Őszintén szólva mióta teljesen átszoktam a cukormentes üdítőkre engem már bánt egy kicsit hagyományos üdítők cukrossága. Picit marja a gyomrom, ami nem túl jó egy üdítőnél. Bátran ajánlhatom mindenkinek, akik nem szerették eddig a Light “mellékízét” (szerintem nincs ilyen, de aki nem szereti, valamire mindig panaszkodik).

Igazából sokáig nem érdekelt főzés és semmi a gasztronómiából. Köszönhető talán ez annak is ilyen téren el voltam kényeztetve, hisz egyszem gyerekként mindig azt a kaját kaptam, amit szerettem volna. Valamikor középiskolás évim vége felé azonban feltűnt egy fiatal, angol szakács, akit Jamie Olivernek hívnak és olyan élvezettel kezdett el mesélni a főzésről és a gasztronómiáról, ami azon kívül, hogy a tévé képernyője elég szögezett még a fakanalat is a kezembe vetette velem.

(Nagyon fontos kiemelnem, hogy egy barátom – Gergő – is nagy hatással volt rám, akivel azóta közösen készítjük a Bor és Vad gasztronómiai portált!)

Jamie Oliver pimasz, szókimondó, folyton álmos tekintetű angol séf, aki megmutatta a világnak, hogy főzni lehet élvezettel is, nem csak a besavanyodott háziasszonyok módjára. Természetesen nem nevezném őt úttörőnek, hiszen nagyon sok másik remek szakács mutatta meg magát a világnak, pl Nigella Lawson, aki erős befolyást gyakorolt pl Stahl Juditra.

De visszatérve Jamiere:

A tőlem kicsivel több mint 4 évvel idősebb szakács 16 évesen elvégzett egy Westminster Catering College nevű szakácsiskolát, majd pár éven keresztül híres szakácsok mellett dolgozott és tanult. Először 1996-ban szerepelt egy dokumentum műsorban, ahonnan egyenes út vezetett a saját műsorának elkészítéséig. A Pucér szakács (Naked Chef) című produkció az ételek egyszerűségére, azok könnyen elkészíthetőségére utalnak. Azóta elég hosszú utat járt be, számos televíziós műsor (Pucér szakács, Olasz meló, Jamie menzája, Jamie vidéki konyhája, Folytassa, Jamie nélkül!, stb) mellett több könyve is megjelent, amik közül már jó párat Magyarországon is lehet kapni.

Sikeressége mellett, hogy sikeres, sikerült szimpatikusnak is maradnia. Az általa készített legújabb műsorban – Jamie vidéki konyhája – a saját biogazdaságában nevelt zöldségek felhasználásával főz és bemutatja milyen egyszerűen lehet ízletes, saját nevelésű zöldsége az embernek egy pici idő ráfordításával.

Ezen túl olyan termékekhez is nevét adta, amik igazán könnyűvé és egyszerűvé tesznek bizonyos folyamatokat a konyhába. Na, azért nem érdemes túlmisztifikálni, de tény, hogy a gránitmozsár, amit használ nem csak nehéz, hanem jó is és így van ez a többi termékkel is (fűszer-shaker, zománcozott edények).

A Jamie-hatás pedig nem áll másból szerintem, mint hogy merjünk hozzányúlni a fakanálhoz és ízletesen elkészített finom ételeket enni. Ezért kedvelem és ezért is remélem, hogy visszajelöl a Facebookon.

Kb másfél-két hete Kutya úrnál főzőcskéztünk és épp egy isteni finom Franciás hagymavest készítettünk, amikor nekem szegezte a kérdést:

– Szereted-e a fokhagymakrémlevest?
- Természetesen igen – volt a válasz,- viszont még az életben nem csináltam semmilyen krémlevest, ezért szűz terület ez nekem a gasztronómiában.
- Mi sem egyszerűbb! – mondta Ő.

Íme a recept:

• 3-4 evőkanál olaj (vagy vaj)
• 3-4 evőkanál liszt
• 1 nagyobb (vagy két kisebb) fej foghagyma
• 1 nagy tejföl (vagy fél liter tejszín)
• 2 tyúkhúsleves kocka
• só, fehérbors, pici majoranna

A felhevített olajon (vajon) a púpozott evőkanál lisztet felhabosítod (rántást csinálsz), majd ha ezzel megvagy, belezúzod a foghagymát. Kicsit a hagymát átpirítod, majd lassan felöntöd hideg vízzel (1-másfél liter) és közben folyamatosan kevergeted, hogy csomómentes legyen. Ekkor beledobod a két összemorzsolt húsleves kockát. Kis fehérborssal meg lehet szórni és esetleg pici sóval is, ha a húsleves kockák nem tartalmaznak túl sokat belőle. Felforralod a levest és amikor besűrűsödik beleötöd a tejszínt és folyamatosan kevergetve azzal is felfőzöd a levesed. A végén pici majorannával megszórhatod, de ne túl sokkal, mert a majorannának nagyon intenzív illata, íze van.

Ha mindez kész, pirított zsemlekockával (crouton: a crouton elkészítéséhez permetezzünk egy kevés olívaolajat a kenyérkockákra, úgy, hogy azok minden oldalára többé-kevésbé egyformán jusson, rázzuk össze, majd közepesen forró serpenyõben pirítsuk át az egészet) vagy levesgyönggyel tálaljuk.

Ráadásul, ha már ezt sikerült megfőzni és a csajoddal is megetetni, biztos nem fog mással elmenni randizni.